Milyen általános követelmények vonatkoznak a vegyi anyagok Japánba történő fuvarozására?

A vegyi anyagok importálását Japán Nemzeti Technológiai és Értékelési Intézete (NITE) felügyeli, és Japán vegyi anyagok ellenőrzési törvénye (CSCL), valamint Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma (METI), továbbá az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (MHLW) és a Környezetvédelmi Minisztérium szabályozza. Fontos megjegyezni, hogy a meglévő és az új vegyi anyagokra eltérő követelmények vonatkoznak.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla
• Meglévő vegyi anyagok esetén – tüntesse fel az anyag METI-számát (más néven CSCL-szám) a kereskedelmi számlán. A CHRIP keresőrendszerben megkeresheti az anyagára vonatkozó METI-számot.
• Új vegyi anyagok esetében – ha olyan vegyi anyagot importál, amely nem rendelkezik METI-számmal, akkor a feladónak és az importőrnek követnie kell a CSCL új vegyi anyagokra vonatkozó eljárását. A szükséges vizsgálatokat és dokumentációt az importálandó új vegyi anyag mennyisége és rendeltetése határozza meg.
• Biztonságtechnikai adatlap (MSDS) vagy hasonló dokumentum – az összetevők listájával, a lehetséges veszélyekkel és a vonatkozó kezelési utasításokkal. Ez különösen akkor szükséges, ha az anyag veszélyes áruként van besorolva.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

Minden vegyi anyag esetében – az importőrnek gyakran további dokumentációt kell benyújtania a METI által meghatározottak szerint. A pontos dokumentumok a vegyi anyag osztályától vagy kategóriájától, valamint az importálás okától függenek. Ha többet szeretne megtudni az adott küldeményre vonatkozó követelményekről, forduljon fuvarozójához vagy a japán hatóságokhoz, például a NITE-hez, hogy előre elkészíthesse a dokumentumokat.

Milyen speciális részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

• A vegyi anyag azonosítója (név és CAS-nyilvántartási szám)
• A vegyi anyag METI-számát (CSCL-szám) a CHRIP keresőrendszeren keresztül
  

Milyen általános követelmények vonatkoznak a CITES-tételek fuvarozására?

A CITES, más néven Washingtoni Egyezmény, egy többoldalú szerződés a veszélyeztetett növények és állatok védelméről. A CITES hatálya alá tartozó állati és növényi tételek fuvarozásához a feladónak és a címzettnek meg kell felelnie a következő dokumentációs követelményeknek.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla
• CITES-tanúsítvány (eredeti változat)

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

Behozatali engedély vagy előzetes igazolás, a fajtól függően – a CITES I. függelékében szereplő fajok esetében: Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma (METI) által kiadott behozatali engedély; a CITES II. és III. függelékébe tartozó fajok esetében: a METI által kiadott előzetes igazolás

Milyen részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

• A fuvarozott tételen belüli állati vagy növényi anyag leírása (pl. pávatoll, monitor gyíkbőr, mahagóni fa) 
• A termékben található veszélyeztetett növény vagy állat tudományos neve (pl. Pavo muticus, Varanus bengalensis, Swietenia macrophylla)
• Származási hely

Milyen általános követelmények vonatkoznak a ruházati cikkek és kiegészítők Japánba történő fuvarozására?

• A kötött textilruházatot és bőrárut tartalmazó kereskedelmi küldeményeket nem lehet rakjegyzékes megoldással vámkezelni. Előzetes vagy alakisággal történő vámkezelésen kell keresztülmenniük.
• Bőrből vagy állati szőrméből készült áruk esetében az állatfaj tudományos nevének megadása szükséges annak megállapításához, hogy veszélyeztetett fajból származik-e, és ezért a CITES hatálya alá tartozik-e.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

A címzettnek nem kell további dokumentációt benyújtania a vámkezeléshez.

Bőrből készült lábbelik esetében: érdemes ellenőrizni, hogy a küldemény a jóváhagyott kvóta alá esik-e. Ha a címzett rendelkezik a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által kiállított import vámkontingens tanúsítvánnyal, fontos, hogy előre benyújtsa azt a vámhatóságnak. 

Milyen részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

Ruházat

• A ruházat típusa (pl. szoknya, blúz, kabát)
• Az anyag összetétele (pl. 100% pamut; 20% nylon, 80% gyapjú)
• Az anyag elkészítése (pl. szőtt, kötött, nem szőtt)
• Kinek készültek a ruhák (pl. nők, férfiak, unisex, gyerekek, baba)

Cipők

• A cipő típusa (pl. sportcipő, sícipő, magassarkú)
• Sportcipőknél – a sporttevékenység típusa (pl. futás, síelés, futball)
• A külső talp és a felső (a lábbeli felső része) anyagok (pl. műanyag, gumi, bőr, szövet)
• Bőr lábbelik esetében – a faj teljes tudományos neve és a küldeményfeladási hely szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a termék a CITES hatálya alá tartozik-e vagy sem
• Kinek készült a cipő (pl. nők, férfiak, unisex, gyerekek, baba)
• Mennyiség párban (kötelező a számlán)

Táskák

• A táska típusa (pl. pénztárca, kézitáska, hátizsák)
• Az anyag összetétele (pl. 100% pamut; 100% nylon, 100% bőr)
• Bőrtáskák esetében – a faj teljes tudományos neve és a küldeményfeladási hely szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a termék a CITES hatálya alá tartozik-e vagy sem
• Ázsiai eredetű bőrtáskák esetében – a japán vámhatóság további dokumentumokat kérhet (például nyugtát vagy katalógust az áruk azonosításához)

Órák

• Az óra típusa (pl. automata óra, kvarc óra)
• Az óratok összetétele (pl. 18K arany, rozsdamentes acél, titán, kerámia)
• Az óraszíj anyaga (pl. nemesfém, nem nemesfém, textil, bőr)
• Bőrszíjak esetében – a faj teljes tudományos neve és a küldeményfeladási hely szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a termék a CITES hatálya alá tartozik-e vagy sem

Milyen általános követelmények vonatkoznak a kozmetikumok és kvázi gyógyszerek Japánba történő fuvarozására?

• A kozmetikumok (pl. smink, parfüm, szappan) és kvázi gyógyszerek (megelőző kezelések és termékek) importálását a japán gyógyszerészeti törvény szabályozza
• A kvázi gyógyszerek olyan kozmetikai jellegű termékek, amelyek hatóanyagai megelőznek vagy stimulálnak (pl. fényvédő, dezodor, bőrfehérítő termékek, öregedésgátló vagy akne kezelés). A kvázi gyógyszerek elkülönülnek a nem vényköteles gyógyszerektől, de ezek is tartalmazhatnak alacsony hatásfokú, vény nélkül kapható gyógyszereket, amelyek segíthetnek az enyhe fizikai problémákkal szemben (pl. megelőzni az émelygést, eltávolítani a szőrt vagy serkenteni a szőrnövekedést, csillapítani az olyan kellemetlenségeket, mint a kiütések vagy érzékenységek, vagy elűzni vagy kiirtani a kártevőket, például a tetveket, legyeket vagy szúnyogokat).
• A személyes használatra szánt kozmetikumokat és kvázi gyógyszereket tartalmazó küldeményekhez nem szükséges engedély, de a következő mennyiségi korlátozások vonatkoznak rájuk:
  
  • Kozmetikumok – tételenként legfeljebb 24 darab (pl. 24 rúzs márkától és színtől függetlenül)
  • Kvázi gyógyszerek – maximum kéthavi készlet
• A kozmetikumokat és kvázi gyógyszereket tartalmazó kereskedelmi küldeményeknek a japán gyógyszerészeti törvény értelmében behozatali engedélyekre van szükségük. Az importőr felelős ezek beszerzéséért.
  

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla
• Szükséges a terméktípus leírása (pl. fényvédő krém, sampon, szempillaspirál), valamint egy biztonságtechnikai adatlap (MSDS) és a küldeményben található termékek száma.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

•  Általánosságban elmondható, hogy a kozmetikumok és kvázi gyógyszerek Japánba történő kereskedelmi felhasználásra szánt behozatalához a címzettnek kétféle engedélyre van szüksége minden egyes küldeményhez: „importőri engedélyre” (öt évig érvényes) és „termékspecifikus behozatali engedélyre” (nincs lejárati idő). Az engedély pontos típusa attól függ, hogy a termék keresztül megy-e Japánban további feldolgozáson vagy csomagoláson.
• Ha az importőr rendelkezik a megfelelő importőri engedéllyel, kozmetikai típusonként legfeljebb 36 mintadarabot importálhat (pl. rúzs) termékengedély nélkül.

Milyen részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

• Termék márkaneve
• Mennyiség, beleértve a tartályok és a tartályonkénti tételek teljes számát (pl. 4 doboz, mindegyik 2 tubust tartalmaz)
• A termékről szóló tájékoztató másolata, amely tartalmazza az összetevők tömegszázalékos listáját (pl. 90% víz, 8% glicerin, 2% hatóanyag A) – ez külön csatolható a kereskedelmi számlához
• Használat (pl. vigye fel a bőrre naponta egyszer)
  
• A használat előnye vagy oka (pl. leégés megelőzése, ránctalanítás, hajnövekedés)
• A felhasználás célja (pl. csak személyes használatra, minta tesztelésre, viszonteladás)

Milyen vámszabályok vonatkoznak az élelmiszerek Japánba történő fuvarozására?

• Ne feledje, hogy az élelmiszerek és az italok fuvarozására vonatkozó fuvarozói előírások eltérőek lehetnek. Egyes élelmiszerek, például a hús és a húskészítmények tiltottak vagy karanténba helyezést igényelnek, ami azt jelenti, hogy sok fuvarozó nem tudja megoldani ezeknek a termékeknek a fuvarozását. Érdeklődjön fuvarozójánál, hogy tudják-e fuvarozni termékeit, és hogy milyen feltételek vonatkoznak azokra.
• A személyes használatra szánt élelmiszerek behozatala nem igényel további dokumentációt, de ezen küldemények súlya nem haladhatja meg a 10 kg-ot (22 fontot). A 10 kg feletti személyes küldeményekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kereskedelmi küldeményekre.
• A japán piacon történő értékesítésre vagy forgalmazásra szánt kereskedelmi célú élelmiszerimportot, a japán élelmiszer-higiéniai törvények és kormányzati szervek ellenőrzik. Ezek analitikai vizsgálatot igényelnek az engedéllyel rendelkező élelmiszerkutató laboratóriumok által, ami általában pótdíjakkal jár.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

• Az importőrnek minden kereskedelmi küldemény esetén be kell nyújtania egy „Élelmiszerek behozatalára vonatkozó értesítési űrlapot” a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (MHLW) által felügyelt karanténállomásra.
• Az először importált, kereskedelmi célú élelmiszereket egy engedéllyel rendelkező japán élelmiszerkutató laboratóriumnak kell tesztelnie. A laboratórium elemzési és vizsgálati jelentését be kell nyújtani az MHLW-hez.

Milyen részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

• Az élelmiszertermék leírása (pl. paradicsomleves, gyógytea, csokoládé)
• Teljes összetevőlista (szükség esetén külön mellékelve)
• Csomagolás típusa (üvegpalack, kartondoboz, konzervdoboz)
• Az alkoholról nagyon részletes áruleírást kell adni (beleértve az alkohol típusát, márkáját, alkoholszázalékát, a tartály térfogatát, gyártási évet)

Milyen általános követelmények vonatkoznak a konyhai termékek Japánba történő fuvarozására?

• A konyhai eszközöket tartalmazó személyes küldemények fuvarozásához nincs szükség további dokumentációra, de 10 kg-nál (22 fontnál) kevesebbnek kell lenniük. A 10 kg feletti személyes küldeményekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kereskedelmi küldeményekre.
• Az étkészletek és konyhai eszközök kereskedelmi és forgalmazási célú importját Japán élelmiszer-higiéniai törvénye szabályozza. Előírja a kereskedelmi küldemények importőreinek, hogy behozatali bejelentést nyújtsanak be a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztériumnak (MHLW).
• A küldeményeket egy engedéllyel rendelkező élelmiszerkutató laboratóriumnak is tesztelnie kell. Ez minden konyhai készülékre és edényre vonatkozik, kivéve a bevonat nélküli és színezetlen tárgyakat, mint például a rozsdamentes acél evőeszközök.
• A konyhai eszközöket tartalmazó kereskedelmi célú küldemények egy speciális vámeljáráson esnek át, amihez vámbrókerre van szükség – ellenőrizze a lehetőségeket a fuvarozójánál.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

• Eladási vagy kereskedelmi célú küldemények, valamint a 10 kg (22 font) feletti nettó tömegű személyes küldemények esetén – A címzettnek be kell nyújtania egy „Élelmiszerek behozatalára vonatkozó értesítési űrlapot stb.” a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (MHLW) karanténállomására. A küldeményt és az ahhoz tartozó dokumentációt is ellenőrzésnek vetik alá, ami külön költséggel jár.
• Az először importált, kereskedelmi célú élelmiszereket, lehetséges, hogy egy engedéllyel rendelkező japán élelmiszerkutató laboratóriumnak tesztelnie kell. A laborjelentést ezután be kell nyújtani az MHLW-nek.

Milyen részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

• A termék típusa (pl. csészék, tányérok, reszelő, szűrőedény)
• Anyag (pl. üveg, porcelán, acél, műanyag)
• A felhasználás célja (pl. csak személyes használatra, minta tesztelésre, viszonteladás)

Milyen általános követelmények vonatkoznak az orvosi vagy gyógyszerészeti termékek Japánba történő fuvarozására?

• A gyógyszerek és gyógyászati termékek importját a japán gyógyszerészeti törvény szabályozza. Ez magában foglalja a gyógyszerimportot (pl. gyógyszerek, vakcinák, vitaminok és egyes táplálékkiegészítők) és orvosi eszközök (pl. fecskendők, masszírozó eszközök, fogászati felszerelések, szemüvegek, kontaktlencsék).
• A személyes használatra szánt gyógyszerküldemények nem igényelnek engedélyt, de a következő mennyiségi korlátozások vonatkoznak rájuk:
  • Vényköteles gyógyszer – maximum egy havi készlet
  •  Vény nélkül kapható gyógyszer – maximum kéthavi készlet
  • Orvosi eszköz – maximum egy készlet vagy pár
• A gyógyszerészeti termékek kereskedelmi célú fuvarozásához, a japán gyógyszerészeti törvény értelmében behozatali engedélyekre van szükség. Az importőr felelős ezek beszerzéséért.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a feladónak?

• Légi fuvarlevél
• Kereskedelmi számla
• Gyógyszerekhez, vitaminokhoz és étrend-kiegészítőkhöz – A gyógyszer tájékoztatójának fénymásolata szükséges, amely tartalmazza az összetevők részletes listáját. Az import okától és a tervezett felhasználástól függően az importőrnek további dokumentumokat kell benyújtania.

Milyen dokumentumokat kell bemutatnia a címzettnek?

• Kereskedelmi célú értékesítésre vagy felhasználásra szánt termékek esetében – Mind az importőrnek, mind a terméknek rendelkeznie kell a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (MHLW) által kiadott gyógyszerészeti engedéllyel. Ez azt jelenti, hogy minden gyógyszerimportot engedélyeztetni kell, és Japánba csak engedéllyel rendelkező importőr viheti be a termékeket.
• Klinikai vizsgálatok céljára fuvarozott áruk esetében – Fuvarozás előtt a címzettnek be kell nyújtania a „Klinikai vizsgálati tervről szóló értesítést” az MHLW-nek engedélyezés céljából. Az importőrnek minden küldeménynél rögzítenie kell a tényleges termékmennyiséget az „Import előrehaladási listán”, és be kell nyújtania ugyanannak a minisztériumnak, így az összevethető a „Klinikai vizsgálati tervről szóló értesítésben” jóváhagyott mennyiségekkel.
• Legfeljebb három orvostechnikai eszköz, egyéni orvosi használatához – az orvosi engedély másolata. Háromnál több tétel esetén ideiglenes gyógyszerészeti engedély szükséges.
• Orvosok által vagy kórházakban használt gyógyszerek vagy gyógyászati áruk esetében – Az MHLW által kiadott ideiglenes gyógyszerészeti engedély. Az importőrnek minden küldeményre vonatkozóan igényelnie kell ezt az engedélyt, amely a csomagban lévő összes árura vonatkozik, akár a feladás előtt, akár az érkezés után.
• Kutatásra vagy képzésre szánt gyógyszerminták esetében – Az MHLW által kiadott ideiglenes gyógyszerészeti engedély. Az importőrnek minden küldeményre vonatkozóan igényelnie kell ezt az engedélyt, amely a csomagban lévő összes árura vonatkozik, akár a feladás előtt, akár az érkezés után.

Milyen részleteket kell feltüntetni az áruleírásban?

• Termék márkaneve
• Mennyiség, beleértve a dobozok és tételek teljes számát dobozonként (pl. 2 doboz, mindegyik 24 tablettát tartalmaz)
• A termékről szóló tájékoztató másolata, amely tartalmazza az összetevők tömegszázalékos listáját (pl. víz 90%, glicerin 8%, hatóanyag A 2%). Ez külön csatolható a kereskedelmi számlához.
• Felhasználás (pl. napi egy tabletta)
• A használat előnye vagy oka (pl. megfázás kezelése)
• A felhasználás célja (pl. csak személyes használatra, minta tesztelésre, viszonteladás)